Veszélyeztető tényezők
- Rossz minőségű fészkelőhelyek – Az egyik leggyakrabban előforduló probléma, ami a magyar vándorsólyom-állomány növekedését akadályozza, a rendelkezésre álló fészkelőhelyek kedvezőtlen minősége. A régi fészkelőhelyek közül sok fészkelésre alkalmatlanná vált az idők során. A tradicionális fészkelőhelyek egy részét benőtte az erdő, más helyeken annyira megnőtt a turistaforgalom, hogy a zavarás miatt a sólymok nem térnek vissza. Ugyanakkor a megfelelő állapotú falakon sokszor nincs költésre alkalmas üreg. Többször előfordult, hogy a tojásos fészekalj a repedéseken beszivárgó esővíz miatt pusztult el.
- Zavarás – A sikeres költésre veszélyt jelent a fészkelési időben történő emberi zavarás. Az esetek döntő többségében ez a zavarás nem szándékos, mégis elegendő ahhoz, hogy a sólyom magára hagyja a tojásokat, illetve a fiókákat. Ha a zavarás hosszabb ideig tart és a madár nem mer visszatérni a fészekhez, akkor ez a fészekalj pusztulásával járhat kihűlnek / túlmelegednek / eláznak a tojások, hőgutát kapnak / megfáznak a frissen kikelt fiókák. Legtöbbször az óvatlan kirándulók, illetve az erdészeti munkák zavarják meg a költést, de volt példa arra is, hogy vasúti munkások pályabiztonsági munkálatai hiúsították meg a költést.
- Vezetékek okozta veszélyek
- Áramütés 2000 és 2004 között 3 vándorsólyom pusztult el áramütés miatt, közülük egy fiatal madarat tavasszal, revírben találtak elpusztulva. Ugyan más ragadozó madarakkal összevetve, a vándorsólyomra a legproblémásabb középfeszültségű oszlopok általában kisebb veszélyt jelentenek, azonban a hazai kisszámú állományt figyelembe véve, a lehetséges negatív hatás így sem lebecsülendő. Ráadásul egy költésben lévő madár esetleges pusztulása az egész fészekalj pusztulását is eredményezheti. Az MME programot indított a jelenlegi helyzet felmérésére és a megoldási javaslatok kidolgozására.
- Ütközés – a légvezetékek elsősorban a fiatal, tapasztalatlan madarakra jelentenek veszélyt. 2004 februárjában egy – a Szlovák-karszton 2003 tavaszán gyűrűzött – fiatal vándorsólymot találtak szárnytörötten Taszár mellett, amely nagy valószínűséggel a helyszínen található vezetéknek ütközött. Sajnos, a fiatal hím olyan sérülést szenvedett, hogy nem lehet többé szabadon engedni.
- Vegyi anyagok – A vándorsólyom az 1960-as években egy növényvédőszer, a diklór-difenil-triklór-etán – vagy közismertebb nevén a DDT – miatt pusztult ki hazánkból (és az északi félteke sok részéről). A DDT a táplálékláncon keresztül bejutott a sólymokba, és felhalmozódott szervezetükben, ahol a hormonháztartásra fejtette ki hatását. Ennek eredményeképpen megváltozott a sólymok viselkedése, elmaradt a párzás, illetve sikeres párzás esetén, a képződő tojásokba nem épült be a kalcium – az így lágyhéjúvá vált tojások pedig összetörtek a kotló madár alatt. A DDT 1968-ban betiltották hazánkban, majd később a világ más részein is. A vándorsólyom állományai lassan helyreállnak, azonban a veszély nem múlt el. 2004-ben svéd kutatók nyilvánosságra hozták kutatási eredményeiket, amelyekből kiderül, hogy terméketlen vándorsólyom tojásokban számos brómozott égésblokkolót – mindennapi tárgyainkban szinte mindenütt előforduló anyagokat – találtak. Az égésblokkolók pedig ugyanúgy a hormonháztartásra fejtik ki hatásukat, mint a DDT.
- Csapdázás, lelövés – Sajnos, még napjainkban is előfordul, hogy egyes –ellenérdekeltek – lelövik, csapdázzák és elpusztítják a ragadozó madarakat. A vándorsólyom is a – célcsoportba – tartozik, és nem jelent kivételt. Szerencsére, ez a probléma nem általános, inkább elszigetelt, egyedi esetekről van szó, ugyanakko
