A vándorsólyom (Falco peregrinus Tunstall, 1771) közepes termetű ragadozómadár. A tojó mintegy egyharmaddal nagyobb a hímnél, testtömege 900-1100 g, hossza 50 cm is lehet. A hím ezzel szemben csak 600-800 g és testhossza 40-45 cm. Kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága 100-110 cm a tojók, illetve 90-100 cm a hímek esetében. A vándorsólymokra jellemző a széles sötét barkó, amely az öreg és a fiatal madáron egyaránt megtalálható. A fiatal madarak feje és háta sötét szürkésbarna, a nyakszirten világosabb, vörösesbarna árnyalattal, hasoldaluk sárgás alapon hosszanti sötétbarna foltokkal mintázott. A csüd, a lábujjak és a viaszhártya halvány sárgás színű, de egyes alfajoknál egészen kék is lehet.
A felnőtt madarak feje, nyakszirtje és pofája szürkésfekete, hátuk hamvas palaszürke. A farktollakon fehér végszalag található. A torok és a begy fehér, néha krémszínű árnyalattal. A mell sűrűn, vagy kevésbé sűrűn mintázott apró csepp alakú pettyekkel. A hasoldal a hímeken finomabban, a tojókon durvábban harántsávozott. A hímeknél, a kor előrehaladtával a melltől a has felé egyre ritkul a sávozás, aminek következtében egyre “világosabbá válik” a mell. A toll által szabadon hagyott részek, a csüd, a lábujjak és a viaszhártya sárga, és a hímeknél általában élénkebb színű.
Repülés közben jellemző rá a gyors, lapos szárnycsapásokkal való egyenes vonalú, tempós repülés, a gyors szárnycsapásokkal való emelkedés, a sarlóalakban tartott (innen a latin ’Falco’ nemzetségnév: falcata = sarló alakú) vagy összezárt szárnyakkal való zuhanás. Egyenes vonalú repülés és siklás (termikelés) közben jól megfigyelhető a sólymokra jellemző, hosszú, hegyes szárny, és a viszonylag rövid farok.
A vándorsólyom-fajvédelmi program keretében az alábbi dolgokat tartjuk kiemelten fontosnak.
A faj elterjedéséről itt olvashattok
a vándorsólyom 19 alfajáról itt találtok bővebb információkat







