A 2009-es év vándoros eseményeit összefoglaló jelentést, melyet a KÖTEVIFE-nek kellett készítenünk, innen tölthetitek le.

vándorjelentés 2009

Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik segítették a Vándorsólyom-védelmi Program sikerét: Nagy Lajos PhD., Sinka Gábor, Zábrák Károly, ifj. Vasuta Gábor, Viszló Levente, Klébert Antal, Szalai Gábor, Feldhoffer Attila, Ziegler Antal, Szabó László, Sárog Tibor, Dr. Sós Endre, Kazi Róbert, Szitta Tamás, Tarján Barna, Gábor Gyula, Joó Balázs, Viullányi Péter, Foki Ákos, Kleszó András, Tóth Imre, Demeter Iván, Kovács András, Balázs István, Papp Gábor, Papp Ferenc, Pajkos Péter, Pongrácz Ádám, Kocsis Sándor, Csonka Péter, Koritár Anna, Kelemen Szilvia, Harmos Krisztián, Bátky Gellért, Jozef Chavko, Marko Tucakov, Gergely József, valamint számos önkéntes, akik részt vettek a fészekőrzésekben.

A MOL – a fenntartható fejlődés elkötelezettjeként – az algyői dolgozóinak kezdeményezésére döntött a program támogatásáról, miután a társaság algyői gáztechnológiai telepének tornyain letelepedett egy vándorsólyom. A szakértők szerint rendkívüli eset, hogy a ritka madárfaj elfogad egy ilyen fészket. Legelőször 2006-ban telelt át a vándorsólyom az algyői műfészkében és azóta minden évben visszatér. A tervek szerint az ősszel visszatérő vándorsólyom is jeladót kap.

A vándorsólyom, a világ leggyorsabb élőlénye, az 1960-as években kipusztult hazánkból, mint fészkelő faj. A növényvédőszerek – elsősorban a DDT – széles körben elterjedt használata megtizedelte a vándorsólyom állományát az északi féltekén: a fészkelő párok 90%-a eltűnt. Sok országból, így Magyarországról is kipusztult a faj.
A DDT betiltása után, a vándorsólymok száma emelkedni kezdett, de napjainkig sem tudta teljesen benépesíteni egykori fészkelőhelyeit. Hazánkban 33 év után, 1997-ben költött ismét sikeresen egy pár. A visszatérés meglehetősen lassú: a párok száma ma sem haladja meg a húszat, ami egyben azt is jelenti, hogy egy kisszámú, nagyon sérülékeny állományról van szó.
A hatékony védelem érdekében fontos megismerni a fiatal sólymok kóborlásait, így a rájuk leselkedő veszélyeket. Az ismeretek birtokában azután hatékony védelmi program dolgozható ki. Ehhez – a kerecsensólymok esetében már bevált – műholdas jeladókat erősítik a sólymokra. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel felszerelt jeladók az Argos nevű, műholdakra telepített érzékelő rendszerre küldik fel az információkat, ahonnan egy franciaországi földi vevőállomásra jutnak a jelek. Innen kerülnek az online adatbázisba, ahonnan a szakemberek interneten keresztül letölthetik a nyers adatokat. A rendszer segítségével feltérképezhetők a legfontosabb megtelepedési területek, valamint a veszélyeztető tényezők. Az információk birtokában egy hatékony védelmi program állítható össze, ami segíti vándorsólyom-állomány erősödését.
Az eredmények az érdeklődők számára is elérhetők lesznek a www.vandorsolymok.hu oldalon, ahol interaktív térképen lehet majd nyomon követni a vándorsólymokat.