Az európai vándorsólyom szinte kizárólag repülő madarakra vadászik. A verébtől a szürke gémig, több száz madárfaj szerepel az étlapján világszerte. A madarak mellett nagyobb, repülő rovarokat, denevéreket, egyes helyeken rágcsálókat is zsákmányolnak. Ázsia keleti részén például, a vándorsólyom japonesis alfaja helyenként 80%-ban rágcsálókkal táplálkozik.
fiatal hím galambbal
Támadását általában nagyon magasról indítja. Általában összezárt szárnyakkal, meredek szögben, zuhanórepülésben támad, amelyet rövid, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsít fel. Ilyenkor mérések tanúsága szerint akár a 400 km/órát is elérheti a zuhanó madár sebessége. Az áldozatot kisebb sebességnél egyből megragadja. Nagyobb sebesség esetén, pedig hátrafeszített, borotvaéles hátsó karmával hasítja végig a zsákmány hátát, általában eltörve annak gerincét.
támadás előtt fotó:Prommer Mátyás
Tiszán-túlon telelő tojó vándorsólyom
a fenti tojó “étlapja”
A nászrepülés februárban veszi kezdetét, amelyet párzás, majd – rendszerint márciusban – a tojásrakás követ.
A vándorsólymok – más sólyomfélékhez hasonlóan – nem építenek fészket, hanem hollófészekbe, sziklapárkányok üregeibe rakják le 3-5 tojásból álló fészekaljukat. A szülők felváltva ülnek a tojásokon, egészen a kikelés előtti időszakig, amikor a tojó teljesen átveszi a kotlás feladatát.
kotló tojó a Dunakanyarban
|
|
|
|
A fiókák körülbelül 30 napos kotlási idő után kelnek ki a tojásból. A fiatal madarak 5-6 hetes korukban repülnek ki. A család akár őszig együtt maradhat, majd miután a fiatalok megtanultak önállóan vadászni, szétszélednek.
fiatal hím színesgyűrűvel
